Magyarországi jegyzetek

Az észak-magyarországi napló kéziratát a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrzi (MTAK Kézirattár Földl. 8-r. 1). Ezt a változatot valószínűleg hazatérte után, jegyzetei alapján készítette Reguly. Nyomtatásban - más naplórészleteivel együtt - “Magyarországi jegyzetek” címmel jelent meg 1994-ben.


Vármegyék

Reguly már korábbi tanulmányai alatt külön füzetet vezetett Magyaroszág vármegyéinek nevezetességeiről. A sort a felső-magyarországi megyékkel kezdte, de adatai az ország egész területére kiterjedtek. Ezeket a korábban megszerzett ismereteit jól hasznosíthatta későbbi utazásai során.


Maár Bonifác

Szülein és győri történelemtanárán, Maár Bonifácon keresztül Reguly északi utazásainak híre a korabeli magyar újságok közönségéhez is eljutott. Leírásokban, élménybeszámolókban gazdag leveleit többször közölte a Világ és az Atheneum.


Finn nyelv tanulása

Reguly eleinte könyvek segítségével, a grammatika felől közelített a finn nyelvhez. Tökéletes finn nyelvtudását azonban inkább a közép-finnországi Laukaa faluban, egy finn parasztcsaládnál szerezte, ahol két hónapot töltött - végre finn nyelvű környezetben.


Liszt Ferenc

Szentpéterváron, miként Helsinkiben is Reguly a társasági élet kedvelt tagja lett. Péterváron még az ott vendégszereplő Liszt Ferenccel is találkozott. Valószínűleg az ő bíztatására jegyzett fel dallamokat is későbbi kutatóútja során.


Veszprém-megye pénzgyűjtése

A Magyar Tudományos Akadémia az ígért pénzösszeget nem tudta saját forrásaiból biztosítani, ezért előteremtésére országos gyűjtést indított. Gróf Teleki József, a Magyar Akadémia elnöke 1844. május 5-én írt levelében Veszprém megyét kérte fel ennek megszervezésére. Veszprém megye július 1-én levélben fordul az ország megyéihez, szabad kerületeihez, szabad királyi városaihoz, és kéri őket Reguly útjának támogatására. Július 23-ra meg is érkezett az első ígéret a Hajdúkerületből, Sopron város pedig ugyanazon a napon 40 ezüstöt küldött. A gyűjtés 1845. év vége felé zárult le. Összesen megközelítőleg 1400 forint támogatást kapott Reguly az országos gyűjtés eredményeként.


Reguly-Album

1845-ben megalakult a Reguly-társaság is, amely egy Reguly-könyv kiadásával kívánta támogatni az utazót. Bár maga a könyv, a Reguly-Album csak 1850-ben jelent meg, egyéb bevételei - elsősorban a tagdíjak - segítségével a társaság hathatósan tudta támogatni Reguly útját.


Hofmann-expedíció

Az 1847-48-ban, majd 1850-ben az uráli területeken dolgozó Hofmann-expedíció - műszeres méréseket végezve - fontos forrásként használta Reguly térképét, ám beszámolójuk első kötetében erről említést sem tesznek. A mulasztást a második kötetben pótolták. Hofmann Ernst 1853 (I), 1856 (II): Der Nördliche Ural und das Küstengebirge Pai-Choi, untersucht und beschrieben von einer in den Jahren 1847, 1848 und 1850 durch die Kaiserlich-Russische Geographische Gesellschaft ausgerüsteten Expedition. Bd. I-II. Verfasst von dem Leiter der Ural-Expedition Dr. Ernst Hofmann. St. Petersburg, Buchdruckerei der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften.


Obi-ugor gyűjtés feldolgozása

Reguly munkásságának eredményeit nem jelentette meg. Életművét tudósok sora dolgozta-dolgozza fel. Saját publikációja mindössze térképe és akadémiai székfoglaló előadása. Nyugodtan állítható, hogy Reguly munkásságából nőtt ki a magyarországi finnugor kutatás.
Reguly Antal hanti (osztják) gyűjtéseit Pápay József, manysi (vogul) anyagát Munkácsi Bernát fejtette meg helyszíni kutatások segítségével. Pápay József a Reguly-féle hanti szövegeket és fordításukat 1905-ben adta közzé "Osztják népköltési gyűjtemény" címmel.


Volgai gyűjtés feldolgozása

Reguly Volga-vidéki gyűjtéseinek kiadására és feldolgozására Budenz József vállalkozott. A hatalmas anyag a csuvas, a mari (cseremisz) és a mordvin nyelvű szövegeket, szavakat, példamondatokat és nyelvtani feljegyzéseket tartalmaz.
Elsőként a csuvas szövegek és példamondatok jelentek meg (1862-1862). Ezután Budenz a mari nyelvre vonatkozó gyűjtést dolgozta fel. A mari nyelv és kultúra területenként eltérő. Reguly erdei mari kutatása a tudomány számára addig ismeretlen területet érintett. Példamondatainak kiadása után Budenz - összevetve Reguly anyagát más gyűjtésekkel - erdei és hegyi mari szótárat állított össze (1865). A mordvin nyelvet illetően Reguly mind a két nagy nyelvjárást, a moksa és az erza nyelvet is kutatta. Budenz Mordvin közlések címmel jelentette meg a rendezett anyagot.


Embertan

Reguly embertani kutatásai a maga korában páratlanok voltak Magyarországon. Helyszíni kutatásai során fényképeket készített, hogy illusztrálja méréseit. A kor technikája természetesen fekete-fehér képek készítését tette lehetővé, ezért Reguly gondosan felírta a fotókon lévő viseleti darabok színét. Fényképei valószínűleg nem maradtak fenn, de ismerjük mérési eredményeit. Az egyes emberek fizikai adottságai mellett gyakran jegyzett fel lelki vonásokat is. Az antropológiai szakszavak használata miatt a témára vonatkozó jegyzetei nagyrészt német nyelvűek.